|
Este es un espacio abierto a todos los escolares españoles y también
a los de otros países de habla hispana. Como Internet no tiene fronteras,
no vamos a ser nosotros quienes le pongan puertas al campo.
Colaboraciones: A Magyar Zene/La música húngara
A Magyar Zene Este es el segundo reportaje enviado por los alumnos del Instituto József Attila Gimnázium de Monor, a 35 kilometros de Budapest. En esta ocasión conoceremos la historia de la música húngara: Béla Bartók, Ferenc Liszt, la ópera, el método Kodály, las 'Csardas'... Una aproximación a la cultura de uno de los 10 países que el próximo día 1 de mayo entrarán a formar parte de la Unión Europea.
Música folclórica En Europa, Hungría fue uno de los primeros países donde se empezó la recopilación y estudio científico de la música folclórica. El primer recopilador fue Béla Vikár quien con su fonógrafo (1) recorría las zonas rurales y los pueblos donde tras tomar u chupito de pálinká (aguardiente típico), la gente se animo a bailar y cantar. Su trabajo inspiro a Zoltán Kodály y a Béla Bartók en su recopilación de la música rural que iniciaron en el ano 1906, aunque Kodály había sumergido en este mundo musical el año anterior. Gracias a su trabajo de recopilación y clasificación hoy en día el Instituto Musical de la Academia de Ciencias Húngara guarda más que 150 mil canciones populares. Se agrupan estas canciones en tres categorías:
Basadas en estas canciones los compositores de la primera mitad del siglo
XX formaron la faceta de la música húngara. Las canciones
populares se divulgaron y formaron gracias al canto tradicional, así
una canción tiene varias formas dependiendo de la zona donde fue
registrada. La mayoría de ellas son cortas de contenido reducido.
Expresan sentimientos sencillos, de forma sencilla, monofónica. Fueron
acompañadas por instrumentos musicales tradicionales; los más
importantes eran el violín, la gaíta, el cimbalom, el tekerolant
y el doromb.
La música clásica Gracias al conde Antal Esterházy, Hungría es famosa también como el lugar de nacimiento de varias obras de gran maestro austríaco, Franz Joseph Haydn. Él, como director de la orquesta privada del conde, presentó aquí en la opera particular todas sus obras salvo una. Tras el fallecimiento del conde, su hijo Miklós fue el patrocinador de la orquesta y de la ópera, desgraciadamente su muerte significo la desapareció de todo este mundo privado de la música. No hubo orquesta ni grupo teatral permanente hasta el 1837, cuando se construyo el primer teatro húngaro hablante, el Teatro Húngaro de Pest, lo que luego se llamaba el Teatro Nacional. Aquí se presento la primera obra húngara de nivel europeo. Su autor fue Ferenc Erkel cuyo nombre no es muy conocido en el extranjero aunque su figura fue primordial en la historia de la música húngara. Estableció la Compañía Filarmónica Húngara, participó activamente en la Fundación de la Opera Húngara cuyo director fue posteriormente, donde se presentaron las obras de Verdi, Bellini, Rossini, Donizetti y muchos más. El estableció la tradición de opera húngara y su nombre figura como autor en las primeras y todavía famosas operas de temas históricos: "Hunyadi László" y "Bánk bán". En este siglo nacieron varias danzas húngaras: "verbunk", "palotás" y "csárdás". Estas danzas tenían sus raíces en la cultura popular. La "verbunk" (2) nació de los reclutamientos oficiales del ejercito húngaro. Andaban buscando nuevos soldados jóvenes y en los pueblos para animar a los potenciales candidatos organizaban fiestas con danza y música popular que ofrecieron los músicos locales con sus instrumentos tradicionales. La "palotás" (3) fue la danza de estilo de la nobleza y fue tan popular como el vals en el extranjero. La "csárdás" viene de la palabra csárda, que significa parador, sitio de descanso, comida y alojamiento de viajero. Esté fue el sitio de reuniones de los agricultores para bailar. A lo largo del tiempo sin embargo se convirtió en la danza de las clases altas. Tanto la "csárdás" como la "palotás" forman partes de las obras teatrales y musicales. El compositor famoso de la época, de origen húngaro, Ferenc Liszt, quien no sabía húngaro solo alemán al final de su vida daba clases de húngaro, pero siempre se consideraba húngaro. A pesar de que la mayoría de sus obras no son de temas húngaros, él es muy importante para la música húngara de la que fue patrocinador. Compuso "Las rapsodias húngaras" una obra de 19 piezas, basada en la música zíngara (4). Liszt fue un pianista excelente, recorría toda Europa con sus conciertos. Se preocupaba más de la presentación y popularización de las obras de otros compositores que de los suyos. Era muy generoso a la hora de patrocinar diversas fundaciones músicas, no es sorprendente que la Academia de Música de Budapest lleva su nombre.
La música húngara del siglo XX La música húngara del siglo XX cambió su rumbo radicalmente. Gracias a los trabajos de Béla Bartók y Zoltán Kodály empezó a basarse en la música folk. Zoltán Kodály debe su fama mundial en primer lugar a sus reformas hechas en la enseñanza de la música. Desarrollo un método que luego fue conocido por su nombre, cuyo método básico es el canto en grupo, cuya herramienta importante es el "solfeo relativo". Con su método es mas fácil conseguir una cultura musical mas alta y mejora el aprendizaje del canto. Entre sus obras internacionalmente famosas están Psalmus Hungaricus,
las danzas de Galánta y Háry János. Su influencia fue enorme sobre la música europea. Aparte de su obra como compositor, su trabajo como pedagogo músico y devoto a recolectar la música folk también son importantes. Escribió varios ensayos sobre la historia musical y música folk húngara En este siglo la opereta húngara gano su fama gracias a Ferenc Lehár (la viuda feliz) y Imre Kálmán (La reina de csarda).
La música ligera En el nacimiento de la música ligera húngara tuvo un papel muy importante el grupo Illés. Durante mucho tiempo el grupo solo traducía e interpretaba las canciones de autores extranjeros, hasta que se incorporaron János Bródy y Levente Szörényi, quienes revolucionaron la música ligera húngara y la llevaron a un nivel europeo. En el festival de Música y baile en el año 1966 interpretaron su canción " Todavia me duelen todos los besos". Fue un escándalo pero a los dos años con otra canción "Cuando era un nino pequeno" ya tuvieron gran exito. Su mayor exito sin embargo fue la opera rock "Esteban, el rey". (5). Esto se convirtió en la musical húngara más interpretada y mas vendida. Todavía esta en cartelera y los teatros se llenan a tope. El otro músico famoso de nuestra época es Gábor Presser, que era el líder de grupo Omega bien conocido en Alemania, luego estableció su otro grupo: Locomotiv GT. Es el grupo todavía el mas famoso. Su canción escrita con Anna Adamis, titulada "La niña con perlas en su pelo" ganó una fama mundial gracias a la versión conocida del grupo Scorpions. No podemos olvidarnos de los músicos húngaros que han llevado los ritmos de jazz a los festivales internacionales. El trío mas famoso "LDL" (Béla Szakcsi Lakatos, Norbert Duka y Géza Lakatos) ademas de Aladár Pege un mundialmente reconocido contrabajista, gano varios premios internacionales y la distición de "Mejor violinista del mundo" .
Versión original de este trabajo: NÉPZENE Európában Magyarország az elso nemzetek között volt, akik elkezdték a népzene tudatos lejegyzését és összegyujtését. Az elso népzenegyujto, Vikár Béla fonográffal járta a falvakat és vidékeket. Miután az emberekkel ivott egy kis pálinkát, megélénkült a nyelvük és elkezdek dalolni. Vikár Béla ösztönözte Kodály Zoltánt és Bartók Bélát is. A Kodály-Bartók páros elso népzene gyujtésére 1906-ban került sor, de Kodály már egy évvel elotte elkezdte a népi dallamok lejegyzését. Ma körübelül százötvenezer népdalt tart számon Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete. Ezeknek a nagy részét Bartók és Kodály gyujtötte és rendszerezte. Három nagy csoportba sorolták a népdalokat:
A népdalok szájhagyomány útján terjedtek, alakultak, ezért egy népdalnak több változatát is ismerjük attól függoen, hogy éppen melyik vidéken jegyezték le oket. A legtöbbjük rövid terjedelmu, tömör mondanivalójú. Egyszeru érzelmeket fejeznek ki, egyszeru módon, egy szólamban. A dalokat népi hangszerekkel kísérték. A legfontosabbak: a hegedu, a duda, a cimbalom, a tekerolant és a doromb. Talán nincs még egy olyan nemzet, melynek a muzenéjére olyan nagy hatást gyakorolt volna a népzene, mint a magyaréra. A XX. század magyar zenetörténetét nem lehet megérteni a magyar népzene ismerete nélkül. KOMOLYZENE Magyarországon a XIX. század elott nem igazán volt élénk zenei élet. Egyetlen egy világhíru zenészünk van ebbol az idobol: Bakfart Bálint, aki a XVI. században élt és alkotott. A nagy áttörést az Esterházy Pál Antal gróf által szerzodtetett zenészekbol álló zenekar és az általa építtetett operaház jelentette. Ennek a zenekarnak állt az élén Franz Joseph Haydn, a nagy bécsi mester. A gróf magánoperaházában mutatták be a mester összes operáját, egyet kivéve. Esterházy Pál Antal halála után még fia, Miklós muködtette a zenekart és az operaházat, de az o halálával végleg feloszlott a zenekar és az operatársulat. Ezek után sokáig nem volt állandó zenekar és opera társulat az országban. Csak 1837-ben épült az elso magyar nyelvu színház, a Pesti Magyar, késobb Nemzeti Színház. Itt került bemutatásra az elso európai színvonalú magyar opera, Erkel Ferenc Bátori Máriája. Erkel Ferenc neve külföldön kevésbé ismert, és sajnos hazánkban sem becsülik meg eléggé, mégis megkerülhetetlen, ha a magyar zenetörténetrol beszélünk. O hozta létre a Magyar Filharmóniai Társaságot, aktívan részt vett a Magyar Állami Operaház megalakításában, majd annak fozeneigazgatója lett, bemutatta hazánkban Verdi, Bellini, Rossini, Donizetti és még sok más szerzo legjelentosebb muveit, o teremtette meg a magyar operát, megalkotta az elso, idot álló magyar operákat, a Hunyadi Lászlót és a Bánk bánt. Ebben a században alakultak ki a magyar táncok: a verbunk, a palotás és a csárdás. Ezek a táncok népzenei gyökeruek. A verbunk úgy alakult ki, hogy a katonaság utánpótlásának biztosítására a hadsereg toborzó körutakat szervezett: egy-egy településen megállva táncmulatságokat rendeztek, népi hangszerekkel kísérték azokat. A palotás a nemesség méltóságteljes társastáncává lett, s olyan nagy népszeruségnek örvendett nálunk, mint a keringo külföldön. A csárdás elnevezése a csárda szóból alakult ki. (A csárda olyasmi volt nálunk, mint egy panzió.) Itt a parasztok gyakran jöttek össze táncmulatságokra. A csárdás a romantikus kor jellegzetes társastáncává notte ki magát. Mind a palotás, mind a csárdás bekerült a zenekari és színpadi muveinkbe is. A kor világhíru zeneszerzoje, Liszt Ferenc, aki nem tudott magyarul, csak németül, és élete vége felé magyar leckéket vett, mégis magyarnak vallotta magát. Muveinek többsége nem is magyaros hangvételu, ennek ellenére nagy jelentoségu, mert sokat tett a magyar zene ügyéért. Megírta a cigány zenére épülo, 19 mubol álló Magyar rapszódiákat. Kituno zongorista volt, egész Európát bejárta
hangversenykörútjai során. Többet törodött
más szerzok muveinek eloadásával, népszerusítésével,
mint a sajátjaival. Igen bokezuen adakozott a különbözo
zenei létesítmények javára, nem véletlenül
nevezték el róla a Zeneakadémiát. Ebben a században lett világhíru a magyar operett
Lehár Ferencnek (A vígözvegy, A mosoly országa)
és Kálmán Imrének köszönhetoen (Csárdás
királyno, Marica grófno). A KÖNNYUZENE A magyar könnyuzene kialakulásában nagy szerepet játszott az Illés zenekar. A zenekar sokáig csak külföldi szerzok dalait írta át és fordította le. Egészen addig, amíg a zenekar tagja nem lett Bródy János és Szörényi Levente, akik rövid ido alatt forradalmasították a magyar dalszerzést és európai rangra emelték azt. Az 1966-os Táncdalfesztiválon mutatták be új dalukat a Még fáj minden csókot. Nagy botrányt kavartak vele, de két évvel késobb az Amikor én még kis srác voltam címu dalukkal már nagy sikert arattak. A másik nagy híru zenekar a Tolcsvay László által alapított Tolcsvay zenekar, késobb trió. Számos nagy sikeru albumot adtak ki és megzenésítették Petofi Sándor, az egyik legnagyobb magyar költo Nemzeti dal címu versét is. Szörényi Levente és Bródy János legnagyobb sikerét azonban kétségkívül az István, a király címu rockoperával aratta. Ez lett a legtöbbet játszott és a legtöbbször kiadott magyar musical. A mai napig musoron van és telt ház elott megy. A másik nagyhatású zenész Presser Gábor, aki sokáig a Németországban is hírnevet szerzett Omega zenekar zeneszerzoje volt. Presser egy ido után kivált a zenekarból és megalakította a Locomotiv GT-t. Ez máig a legnépszerubb rock formáció. Az együttes albumai - köztük az USA-ban készített angol nyelvu lemez - mind mennyiségüket, mind zenei értéküket tekintve nagyon meghatározóak és fontosak. Presser legnagyobb sikerét az Adamis Annával közösen írt Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címu rock operájával aratta. Ez is a mai napig musoron van. A Képzelt riport sikerét ismételte meg a Padlás címu musicallel. Az Adamis Annával közösen írt dalaik közül a leghíresebb a Gyöngyhajú lány lett. Ezt a dalt a Scorpions együttes tette világhíruvé. A magyar dzsesszegyüttesek közül világhírnevet szerzett LDL trió (Szakcsi Lakatos Béla, Duka Norbert és Lakatos Géza) és Pege Aladár bogos, aki többször turnézott külföldön, több nemzetközi díjat nyert, elnyerte a világ legjobb bogose díjat is.
Traducción: N. Kovács Información de Hungría en la red: Página sobre la música folk húngara (en inglés) Imágenes obtenidas de las páginas web:
| ||